Hahó. Egy kicsivel szomorúbb dologról szeretnék írni...
Hivatalosan tegnap volt a Halottak napja(november 2-a), és hát sajnos ez a nap engem is érint jócskán.
Öhmm nem is tudom hogy írjam le...egy kicsit rossz emlékek idéződnek fel bennem, ha visszagondolok arra az időszakra...soha, de soha senkinek sem kívánnám azt a pillanatot, amikor az édesanyját úgy látja szenvedni mint ahogy én láttam. Elég rossz érzés volt..."szerencsére", édesanyám "szerencséjére" nem sokkal utána vége is lett életének.
2001-ben már nem tudom melyik hónap melyik napján, valszeg szept 11 előtt, mert akkor ő már kórházban feküdt, szval leukémiát diagnosztizáltak nála. Többet nem tudok elmondani, hogy miért és miként éssatöbbi alakult ki ez nála, csak annyit, hogy állítólag stressz okozta(o.O). Szval bekellett feküdnie....Onnantól kezdve többet 2 hétnél nem volt itthon...Folyamatosan bent kellett maradnia, mert akármilyen kezelésen vett részt, nem segített rajta, sőt....
Teltek múltak az évek...
Aztán eljött a karácsony...úgy volt, hogy hazajön, de sajnos bent kellett maradnia egy újboli kezelésen. Végül pár nappal karácsony után, leromlott az állapota...nem, nem írom le, hogy mi történt vele, azt meghagyom magamnak...keresztszüleim, meg nevelőfaterom és persze én voltunk vele, halála előtti utolsó pillanataiban. Végül én lementem keresztszüleimmel vidékre, hogy kipihenjem magam....
Aztán eljött 2003. december 29-e. Ezen a nap estéjén ért minket a telefonhívás, hogy édesanyám elhunyt...
Több dolgot nem akarok leírni, csak még 1 idézetet, amit ha meghallok, azóta is Édesanyám jut eszembe.
†Bona Judit†
1953-2003
Nyugodjék
Békében!
Coldplay-42
"Those who are dead are not dead
They're just living in my head
And since I fell for that spell
I am living there as well
Oh..
Time is so short and I'm sure
There must be something more..."
